Másnap is 7:30-ra kellett mennem a klinkára. Átöltözés, 1-2 gyógyszer és kezdtünk.
Ekkor gyorsabban haladtunk, mert előző nap már le lett vágva a hajam. Most a
fej bal oldalából szedték ki a hajat. Először hasra kellett feküdnöm, de
óvatosan, hogy az előző nap beültetett részre ne feküdjek rá – a doktornő segített
és precízen beállította, hogy legyen a fejem. Ezután a kiszedés ugyan úgy
történt mint tegnap. Fájdalom csak az érzéstelenítő injekciók beadásakor volt,
de ott is csak az első néhány rossz, utána egyre kevésbé lehetett érezni, végül
pedig egyáltalán nem. Persze mindenkinek más az egyéni fájdalomtűrése, ezért
csak a saját nevemben beszélhetek, mindenesetre szívből kívánom, hogy nektek se
fájjon jobban mint nekem. A második nap sikerült a tervezett 3000 hajszálat
kiszedni, ez jó hír. Most rajzolgatni nem kellett, a front mögötti rész
világosan látszódott, csak a haj helyét kellett előkészíteni. Aztán ismét
érzéstelenítés, ami a tegnapinál egy fokkal kevésbé fájt. A helyek
előkészítését most sem lehetett érezni.
Ebédre ugyanazt kértem, mint tegnap, mert annyira ízlett.
 |
| Befogadóterület műtét után |
Ebéd után a
valódi beültetésen már teljesen otthon érzem magam, nekem persze semmit nem
kellett csinálni, csak élvezni, hogy készül a hajam. Fél négy körül kész is
volt. Magamban kicsit megilletődött vagyok. Úgy tűnik, még csak az imént volt,
hogy azon gondolkoztam, mit lehetne tenni, és melyik klinikára bízzam magam. Most
pedig már kész is van a hajbeültetésem. Megköszöntem a doktornőnek és az asszisztenseknek
a kitartó munkát. A „munka” szó megint nem illik ide, mert ez sokkal inkább
művészi alkotás, mindenesetre hálásan köszönöm. Azt pedig, hogy ennek a művészi
alkotásnak mi lesz a végeredménye, ti is megnézhetitek majd az egy év múlva
feltöltendő fényképeimen. Addig is néhányszor jelentkezem még. Első kontroll
egy hét múlva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése